A.3 ERDŐRÉSZLETEK ADATBÁZISA

Témafelelős: Somogyi Zoltán (ERTI)

 

 

Kutatási terv

 

Szakterület elemzése:

A hazai erdőgazdálkodás egyben az erdészeti kutatás egyik legfontosabb információ forrása az Erdőállomány Adattár (a továbbiakban Adattár). Ezt az adattárat az erdőtörvény (http://www.vm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=4550) rendelkezéseinek megfelelően több évtizede építi több száz, az erdők fenntartható gazdálkodásáért felelős szakember.

Az Adattár tulajdonképpen egy folyamatos erdőleltárral egyenértékű, hiszen az ország szinte valamennyi erdejét (fafajtól és termőhelytől függően) 5-15 évenként felmérik, ill. aktualizálják, és az adatok megfelelő ellenőrzések után kerülnek be az adatbázisba.

Az Adattár bár sok adatot tartalmaz (melyek között az erdőjellemzők térbeliségére vonatkozó térképi információk is vannak), ezek elsődleges felhasználási területe a gyakorlati erdőgazdálkodás. Ezért az erdőjellemzőket bizonyos esetekben (pl. a faállomány ún. erdőbecslési és fatermési jellemzői) részletesen, más esetekben (pl. bizonyos ökológiai jellemzők) kevésbé részletesen, ill. sajátos formában (pl. ún. „termőhely típus változat”) mérik, ill. becsülik. A mért adatok pontossága is inkább a gyakorlati igények kielégítését célozza (figyelembe véve a mérések költségeit is). Az Adatbázisnak azonban több, ezeket kompenzáló erőssége is van. Az egyik az, hogy szinte minden erdőrészletre kiterjed, ami az ország teljes területére vonatkozóan kb. 400 ezer (átlagosan 5 ha nagyságú) erdőrészlet adatát jelenti. A másik erősség pedig az, hogy – erdőrészletenként változó mértékben – ismételt becslések eredményeképpen az erdőrészletek jellemzőinek időbeli változása is nyomon követhető. Ez azt jelenti, hogy az adattári adatok nagy léptékű vizsgálatok esetén igen hasznos, térbeli (tehát térinformatikai rendszerekkel kezelhető) információkat jelentenek. Ezeket az információkat részletesebben elemzett, esettanulmányoknak minősíthető kísérleti területi adatokkal, valamint távérzékelési (űr-, ill. légifelvételeken alapuló) adatokkal kombinálva számos kutatási kérdésre lehet választ adni.

Azt, hogy az ilyen erdőleltári adatokat nemcsak gyakorlati célra használják, bizonyítják azok a tanulmányok, amelyek kifejezetten ilyen erdőleltári adatokon alapulnak. E tanulmányok tárgya nagyon sokféle. Példaként kiemeljük Spiecker et al. (1996) munkáját, amiben az európai erdők gyorsuló növekedéséről számoltak be; Somogyi (2008a) elemzését, aki a hazai erdők növekedésének változását elemzte; az európai erdők állapotát Forest Europe (2011) részletesen elemzi (ehhez hasonló elemzést pl. az erdők fakészletére, növedékére és szénmegkötésére korábban Somogyi-Zamolodcsikov, 2007 végzett); végül kiemeljük, hogy Európa szinte valamennyi országában az erdők üvegház hatású gáz leltárát az erdőleltárakra alapozzák (l. az egyes országok ún. National Inventory Reportjait, ENSZ, 2012).

 

Indoklás, a kutatás szükségességét alátámasztó probléma:

Az Adattár a kutatás más feladatainak megoldását azáltal segíti, hogy olyan adatokat bocsát a kutatók rendelkezésére, amelyeket a rendelkezésre álló erőforrások, és a projekt rendelkezésére álló idő alatt (valamint a múltra vonatkozó mérések mostani megismételhetetlensége miatt) más módszerrel nem lehetne beszerezni. Az Adattárnak a kutatásban felhasználható főbb adatai: termőhelyi adatok (a klímára, a talajok termőképességére, valamint az ún. többlet-vízhatásra utaló adatok); fafaj- és korösszetétel; faállomány-szerkezeti adatok; faállomány-neveléssel kapcsolatos adatok; fatermőképességgel kapcsolatos adatok. Ezekből az adatokból bizonyos módszerekkel (pl. Somogyi, 2008b) további adatok, pl. az erdők szénkészlete vagy szénlekötése származtathatók. Ahhoz, hogy a projekt egyik fő kérdésére, nevezetesen hogy hogyan hat majd a klímaváltozás az erdők főbb jellemzőire, feltétlenül szükség van az Adattárra, mert a jelenlegi módszerekkel csak e historikus (ún. bioessay) adatokból kiindulva tudunk a jövőre vonatkozó becsléseket végezni.

 

A kutatás célja

A kutatás közvetlen célja egy adatbázis létrehozása, amelyik jól beilleszkedik a föld- és tájhasználati döntések megalapozását szolgáló nagyobb adatbázisba. A kutatás során cél a rendelkezésre álló valamennyi információból kiszűrni a fontosakat annak érdekében, hogy a későbbi elemzésekhez jól felhasználható adatok kerüljenek az adatbázisba.

 

Tevékenység bemutatása:

Az adatbázisnak az Erdőállomány Adattárból átvett része az Adattárnak csak meghatározott részét képezi. Az adatbázis kialakítása során át kell tekinteni azt, hogy az Adattár jelenlegi formájában mely adatok nyilvánosak; ezek közül melyek azok, amelyek a projekt céljainak elérése szempontjából szükséges; és melyek azok, amelyek az előzőekből ténylegesen minden erdőrészletre (mint az adatbázis területi egységeire) rendelkezésre állnak. Az adatbázis építésének fontos része elemezni azt, hogy az Adatbázisban megtalálható adatok az erdőgazdálkodás számára rendelkezésre álló információk szerint mennyire fontosak.

Az erdészeti adatbázis valójában két részből áll; az egyik egy térképi adatbázis, a másik egy, az erdőrészletek állapotát leíró, szöveges és számszerű információkat tartalmazó adatállomány, amely bizonyos esetekben az erdőrészletek múltjára vonatkozóan is tartalmaz információkat. A projekt adatbázisába mindkét adatállományból veszünk át információkat.

 

Ütemezés:

A feladatot a projekt első félévében kell végrehajtani annak érdekében, hogy a projekt többi résztvevője megfelelően fel tudja használni az adatbázisba bevett adatokat. A munka igényli a teljes adatbázis-terv kialakítását, mert csak ezután lehet megtervezni, hogy az alfeladathoz kötődő adatbázist hogyan lehet a legcélszerűbben kialakítani. Az adatátvétel során először azoknak az adatoknak a körét határozzuk meg, amelyek belekerülnek a projekt adatbázisába, majd meghatározzuk az adatformátumot, végül létrehozzuk az adatbázist. Befejező elemként az adatbázis ellenőrzésére kerül sor.

 

Felhasználandó adatok, partnerek:

Az alfeladathoz kötődő adatokat a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától (kapcsolattartó: Jagicza Attila igazgató, Zalaegerszeg, Bíró M. u. 38. H-8900, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) fogjuk beszerezni. Az adatátvétel helyességének ellenőrzését szintén velük, továbbá a projektnek az adatbázison dolgozó partnereivel fogjuk elvégezni.

 

Irodalom

ENSZ, 2012. National Inventory Submissions 2011. URL: http://unfccc.int/national_reports/annex_i_ghg_inventories/national_inventories_submissions/items/5888.php

FOREST EUROPE, UNECE and FAO 2011: State of Europe’s Forests 2011. Status and Trends in Sustainable Forest Management in Europe.

MCPFE, UNECE, FAO (2007): State of Europe's Forests 2007 - the MCPFE report on sustainable forest management in Europe, Köhl, M., Rametsteiner, E. (eds.), Ministerial Conference on the Protection of Forests in Europe, Liaison Unit Warsaw, Warsaw. URL: http://www.foresteurope.org/?module=Files;action=File.getFile;ID=485

Somogyi, Z., Zamolodchikov, D. 2007. Forest Resources and their contribution to global carbon cycles. In: MCPFE, UNECE, FAO (2007): State of Europe's Forests 2007 - the MCPFE report on sustainable forest management in Europe, Köhl, M., Rametsteiner, E. (eds.), Ministerial Conference on the Protection of Forests in Europe, Liaison Unit Warsaw, Warsaw, 3-17 p.

URL: http://www.foresteurope.org/?module=Files;action=File.getFile;ID=485

Somogyi, Z. 2008a. Recent trends of tree growth in relation to climate change in Hungary. Acta Silvatica & Lignaria Hungarica, Vol. 4:17-27.

URL:http://aslh.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/fmk/acta_silvatica/cikkek/Vol04-2008/02_somogyi_p.pdf

Spiecker, H., Mielikäinen, K., Köhl, M., Skovsgaard, J., 1996: Growth Trends in European Forests; Studies from 12 countries. European Forest Research Institute report 5: Springer-Verlag (Berlin, Heidelberg, New York). 372 pages.

Somogyi, Z. 2008b. A hazai erdők üvegház hatású gáz leltára az IPCC módszertana szerint. Erdészeti Kutatások 92:145-162. URL: http://www.scientia.hu/cv/2008/Somogyi_EK_2008.pdf