A.7 AZ ERDŐVÉDELMI MONITORING ÉS AZ ERDEI KÁRADATOK ADATBÁZISA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE AZ ELMÚLT 30 ÉVRE

Témafelelős: Csóka György (ERTI)

 

 

Kutatási terv

 

Szakterület elemzése

Magyarországon több mint 50 esztendeje folyik rendszeres adatgyűjtés az erdeinkben bekövetkezett károkra vonatkozóan. Az erdőgazdálkodók évente 4 alkalommal jelentik az általuk kezelt erdőkben bekövetkezett káreseményeket. A jelentéseket az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának szakemberei ellenőrzik, összegzik és értékelik. Ezen adatok alapján évente ún. „prognózis füzetet” készítenek, ami egyrészt a tárgyév hazai erdőkárainak összegzését adja, másrészt pedig a következő évre várható erdőkárok lehetőség szerinti előrejelzését is tartalmazza.

Ugyancsak az ERTI Erdővédelmi Osztálya mintegy 3 évtizede, állandósított mintaparcellákon - jelenleg mintegy 150 parcellán-, egyedenként nyilvántartott mintafákon vizsgálja azok egészségi állapotának változását. Ezek monitoring parcellák egyrészt szisztematikusan (rácsháló pontjaiban - EVH), illetve bizonyos nagyjelentőségű fafajok esetében (pl. kocsánytalan tölgy és bükk) célirányosan kerültek kijelölésre. Az Állami Erdészeti Szolgálat (jelenleg MGSZH Erdészeti Igazgatóság) is folytatott szisztematikus erdő egészségi állapot monitoringot (4x4 km-es, később 16x16 km-es hálózat). Az utóbbi fenntartása és működtetése 2011-től szintén az ERTI feladatkörébe került.

Az Állami Erdészeti Szolgálatnál 2002-ben jelent meg feladatként egy országos vadrágást figyelő hálózat kialakítása. A Szolgálat a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Vadgazdálkodási Intézetét bízta meg a felvételezés metodikájának kidolgozásával, majd haladéktalanul elkezdte a terepi adatgyűjtést (Náhlik, 2002). Az eltelt időszakban igen jelentős, csak részben kiértékelt adatbázis jött létre, amely alkalmas lehet a klímaváltozás vadkárra gyakorolt hatásainak elemzésére.

 

A kutatás szükségességét alátámasztó probléma

Egyre inkább nyilvánvaló, hogy az időjárási anomáliák alapvető módon és mértékben határozzák meg erdeink egészségi állapotát és produktivitását. A meglévő adatsorok alapján mind a biotikus, mind az abiotikus erdőkárok egyértelműen növekvő trendet mutatnak Magyarországon (Hirka és Csóka 2008, 2010). Egyes fafajok (pl. a luc) területfoglalása éppen az erdőkároknak (főként szúkárok) betudhatóan csökkent le drámai módon az utóbbi néhány évtizedben (Lakatos 1997). Erdőgazdálkodásunk hosszú távú tervezhetősége, a megfelelő erdőfelújítási módok és az erdőfelújításokban alkalmazandó fafajok meghatározása érdekében elengedhetetlen, hogy a lehető legmegalapozottabb előrejelzéseket tehessük az erdőkben bekövetkező, egészségi állapotváltozásokra vonatkozóan. Ilyen előremetszéseket azonban csak megbízható alapadatokra támaszkodva lehet tenni. A bekövetkezett erdőkárok, illetve az erdővédelmi monitoring parcellákon gyűjtött adatok elemzése teszi lehetővé, hogy a prediktált klimatikus változások bekövetkeztét feltételezve előre jelezzük erdeink egészségi állapotában várhatóan bekövetkező várható tendenciákat.

Feltétlenül említést érdemlő tény továbbá az is, hogy a növekvő kártrendek mellett egyre gyorsuló ütemben jelennek meg erdeinkben idegenhonos kártevők és kórokozók, amelyek szintén jelentős mértékben növelik erdeinkben a jövőben bekövetkező károk kockázatait (Lakatos és Kajimura 2007, Szabóky és Csóka 2003, 2007, Ripka 2010, Csóka és Hirka 2011). Ezek korai felismerését, és a gyors intézkedéseket elősegítendő szükséges egy „Jövevény erdészeti kártevők és kórokozók egységes magyarországi adatbázisának” összeállítása. Azaz szakirodalmi és saját adatok alapján összegyűjteni és összerendezni a Magyarországon megjelent jövevény rovarfajokra és kórokozókra (első sorban erdészeti jelentőségűekre) vonatkozó, lehető legtöbb érdemi információt tartalmazó, szabadon elérhető adatbázist. Ennek tartalma többek között a faj neve, rendszertani besorolása, őshonos elterjedés, kárpotenciál az őshonos területen, tápnövények az őshonos elterjedési területen, magyarországi tápnövények, magyarországi megjelenés ideje, adatok a magyarországi terjeszkedés menetére vonatkozóan, magyarországi kárpotenciál, természetes ellenségek, a hazai és a jelentősebb külföldi szakirodalom, stb. Az adatbázist nem csak Magyarországra, hanem részben a környező országokra is célszerű kiterjeszteni.

Az erdőkben bekövetkezett vadkár mértékét kimutathatóan befolyásolja a téli időjárás, illetve annak szélsőségei (Náhlik et al. 2002, Náhlik et al. 2005), ezért a jövőbeni vadkárok előre jelzése szempontjából ezen összefüggések feltárása is alapvető jelentőségű lehet.

 

A kutatás célja

-              A vizsgált régió erdeiben az utóbbi 3 évtizedben jelentkező egészségi állapot trendek elemzése, országos tendenciákkal való összehasonlítása

-              Az egészségi állapot trendek időjárási viszonyokkal való összefüggésének elemzése országos összehasonlításban

-              Jövevény erdei rovarok és kórokozók adatbázisának összeállítása és elemzése

-              A bekövetkezett vadkár és a téli időjárás összefüggéseinek vizsgálata

-              A bekövetkezett károk esetleges erdőművelési vonatkozásainak elemzése

-              Lehetőség szerinti előrejelzés a jövőben várható erdőkárok jellegére, gyakoriságára és mértékére vonatkozóan a klímaváltozás scenáriók alapján

 

Kutatási terv

A kutatásokat elsősorban a Zala és Vas megyei erdőkár adatsorokra, vadkár esetében országos adatokra is, illetve az említett megyékben található erdővédelmi monitoring pontokon (kb. 25) gyűjtött adatokra alapozva kívánjuk elvégezni. Az itt észlelt trendeket az országos tendenciákkal is összehasonlítjuk. A rendelkezésre álló 20-50 éves adatsor lehetőséget kínál trendvizsgálatokra, illetve arra is, hogy az időjárási változókkal egybevetve következtetéseket vonhassunk le az egyes erdőkár formák időjárástól való függésére. Ilyen hosszú adatsorok vizsgálatának lehetősége tudományos szempontból is értékes. Az alábbi kárformák vonatkozásában végezzük el az elemzéseket:

 

Erdőkár adatbázis

- Abiotikus károk: aszálykár, tűzkár, viharkárok, fagykárok

- Rovarkárok: összesített rovarkárok, szúkárok, gyapjaslepke, téliaraszolók, tölgy búcsújáró lepke, aranyfarú lepke, makkormányosok, cserebogarak

- Gombák okozta károk: fenyő hajtáspusztulások, tölgy lisztharmat

- A nagyvadfajok által okozott mennyiségi és minőségi kár

- Komplex károk: tölgypusztulás, bükkpusztulás, fenyőpusztulás

 

A felsorolt károkra, illetve kárcsoportokra vonatkozóan az éves kárterületeket a vizsgált területekre az ismert aszályindexekkel (PAI és FAI), összefüggésben elemezzük. Egyes esetekben (pl. rovarok, nagyvad fajok, komplex pusztulások) specifikus időjárási mutatók (kárspecifikus időjárási indexek) kidolgozása is szükségessé lesz, mert nyilvánvaló, hogy a különböző kárformákat, illetve a különböző fafajok pusztulását kiváltó időjárási tényezők nem egyformák.

A monitoring pontokon gyűjtött adatokkal a mintafák, lombhiányát, rügy és hajtáskár értékeit, illetve általános egészségi állapot mérőszámait korreláltatjuk a fentebb már említett időjárási jelzőszámokkal az adott évekre vonatkozóan, illetve az időjárás kumulatív hatásait is figyelembe véve (2-3-4 éves kumulatív hatás, mozgóátlagok, stb.).

 

 

A kutatás időbeni ütemezését az alábbiak szerint tervezzük:

1. negyedév: Káradatok szűrése, adatbázisba foglalása, monitoring parcellák adatainak leszűrése, időjárási adatok beszerzése, adatbázisba rendezése, jövevény kártevő és 

                   kórokozó adatbázis létrehozása

2. negyedév: Abiotikus kártrendek vizsgálata, országos trendekkel való összehasonlítása. jövevény kártevő és kórokozó adatbázis fejlesztése, internetes megjelenítése.

3. negyedév: Biotikus kártrendek vizsgálata, országos trendekkel való összehasonlítása. jövevény kártevő és kórokozó adatbázis fejlesztése.

4. negyedév:Biotikus és abiotikus kártrendek időjárásfüggésének statisztikai elemzés, értékelése. Az eredmények összefoglalása, tanulmányok publikációk elkészítése

 

Felhasználandó adatok, partnerek

A vázolt kutatás együttműködői az ERTI és a NYME EMK. A kutatásokhoz szükséges káradatok, illetve a monitoring hálózatok adatai az ERTI Erdővédelmi Osztályán, a NYME EMEVI-nél és az MGSZH Erdészeti Igazgatóságán rendelkezésre állnak. Az elemzésekhez szükséges időjárási alapadatokat jelen alprogram A2 és A6 részfeladatai biztosítani tudják. Az adatok, illetve az összefüggések statisztikai elemzése az ERTI és a NYME keretein belül történik.

 

Irodalom

Csóka Gy. 1992: A hazai kocsánytalantölgy-pusztulás menete 1983-tól napjainkig. Erdészeti Lapok. CXXVII.: 313-314.

Csóka Gy. 1996: Aszályos évek- fokozódó rovarkárok erdeinkben. Növényvédelem, 32: 545-551.

Csóka Gy. 1997: Increased insect damage in Hungarian forests under drought impact. Biologia, Bratislava, 52/2: 1-4.

Csóka Gy. and Hirka, A. 2011: Alien and invasive forest insects in Hungary (a review). Proceedings of the „Biotic Risks and Climate Change in Forests” 10th IUFRO Workshop of WP 7.03.10 “Methodology of Forest Insect and Disease Survey in Central Europe”, September 20-23, 2010, Freiburg, Germany. Berichte Freiburger Forstliche Forschung, 89: 54-60.

Csóka Gy. és Leskó K. 1995: Klimatikus anomáliákat indikáló erdei rovarok. Az “Erdő és klíma” konferencia kötete: 163-170.

Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. és Janik G. 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.) 2007: Erdő és klíma V. kötet, Sopron, 229-239 p.

Gálos B., Jacob D. and Mátyás C. 2011: Effects of Simulated Forest Cover Change on Projected Climate Change – a Case Study of Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, 7: 49-62

Hirka A. és Csóka Gy. 2010: Abiotikus erdőkárok Magyarországon (1961-2009). Erdészeti Lapok, 145 (7-8): 246-248.

Hirka A. és Csóka Gy. 2010: Abiotikus károk Magyarország erdeiben. Növényvédelem, 46 (11): 513-517.

Hirka A. és Csóka Gy. 2008: 2007: az abiotikus erdőkárok éve. Erdészeti Lapok, CXLIII. évf., 12-14.

Lakatos F. 1997: Szúkárosítások alakulása a Soproni-hegyvidéken (Bark beetles in the mountains of Sopron). Erdészeti Lapok (Journal of Forestry). CXXXII (10): 325-326.

Lakatos, F. és Kajimura, H. 2007: Egy új szúfaj – Xylosandrus germanus (Blandford, 1894) megjelenése hazánkban. – Növényvédelem 43(8): 359-363.

Leskó K.; Szentkirályi F. és Kádár F. 1994: Gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) populációinak fluctuációs mintázatai 1963-1993 közötti időszakban Magyarországon. Erdészeti Kutatások 84: 163-176.

Leskó K.; Szentkirályi F. és Kádár F. 1995: Aranyfarú szövőlepke (Euproctis chrysorrhoea L.) magyarországi populációinak hosszútávú fluctuációs mintázatai. Erdészeti Kutatások 85: 169-185.

Mátyás Cs.; Führer E.; Berki I.; Csóka Gy.; Drüszler Á.; Lakatos F.; Móricz N.; Rasztovics E.; Somogyi Z.; Veperdi G.; Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 Füzetek 2010, 61. szám: 84-97.

McManus, M. and Csóka, Gy. 2007: History and Impact of Gypsy Moth in North America and Comparison to the Recent Outbreaks in Europe. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica. Vol 3 (2007) 47-64.

Molnár M., Brück-Dyckhoff C., Petercord R. és Lakatos F. 2010: A zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis L.) szerepe a bükkösök pusztulásában. Növényvédelem 46(11): 522-528.

Náhlik A. 2002: Vév Útmutató - terepi adatfelvételek és kiértékelésük. Állami Erdészeti Szolgálat. Sopron- Budapest. pp. 24.

Náhlik, A., Borkowski, J., Tóth, R. és Nacsa, J. 2002: A gímszarvas téli táplálékfelvételének néhány jellemzője. Vadbiológia (9): 10-17.

Náhlik, A., Borkowski, J. and Kiraly, G. 2005: Factors affecting the winter-feeding ecology of red deer. Wildlife Biology in Practice. 1(1): 47-52.

Ripka G. 2010: Jövevény kártevő ízeltlábúak áttekintése Magyarországon (I.). Növényvédelem, 46(2): 45-58.

Szabóky, Cs. és Csóka, Gy. 1997: A Phyllonorycter robiniella Clemens 1859 akáclevél aknázómoly megtelepedése Magyarországon. Növényvédelem, 33(11): 569-571.

Szabóky, Cs. és Csóka, Gy. 2003: A hárslevél sátorosmoly (Phyllonorycter issikii Kumata, 1963, Lep. Gracillariidae) előfordulása Magyarországon. Növényvédelem 39(1): 23-24.

Tóth J. és Csóka Gy. 2010: Az erdővédelmi kutatások története az Erdészeti Tudományos Intézetben. Növényvédelem 46(11): 497-502.