Az Agrárklíma 2 projekt és ezen belül a NAIK ERTI tevékenységének bemutatása

 AGRARKLIMA.2 - VKSZ_12-1-2013-0034

 

A projekt tartalmi összefoglalója

A 21. századra előrevetített klimatikus változásokra való felkészülés különleges alkalmazkodást igényel a klímahatásoknak közvetlenül kitett ágazatokban. Az agráriumban fokozottan klímafüggő ágazatok a nem öntözéses növénytermesztés, a legeltetéses állattartás, az erdő-  és  vadgazdálkodás.

 A projekt tárgya az említett ágazatok sérülékenységének, veszélyeztetettségének vizsgálata egy olyan tudományos-szakmai háttér megteremtése céljából, amely lehetővé teszi egy átfogó, országos döntéstámogató rendszer kiépítését és megalapozza egy Agrár-Klímacentrum létrehozását. A rendszer célja térinformatikai alapon elérhető regionális és lokális információk szolgáltatása a környezeti, gazdálkodási (és természeti) feltételek jövőbeni alakulásáról, illetőleg megfelelő háttér megteremtése a kormányzati szervek számára, a hosszú távú agrár- és vidékfejlesztési stratégiák megalapozásához.

 

A projekt céljai és fő feladatai

 A klímaváltozás témájában eddig több nagyobb és számos kisebb projekt valósult meg (legismertebb a VAHAVA projekt). Jelenleg a felkészülés és alkalmazkodás stratégiája, a szükséges feladatok konkrét megfogalmazása terén elsősorban azokban az agrár-ágazatokban találhatunk pótlandó hiányosságokat, ahol a legnagyobb a klímaváltozás okozta kitettség. A pályázott projekt újszerű abban, hogy fő célja az agrár ágazatok komplex kezelése, figyelembe véve nemcsak a gazdálkodással összefüggő kérdéseket, hanem a gazdálkodás hosszú távú kihatásait is a fenntarthatóságra, a természeti erőforrásokra és szolgáltatásokra, az energia- és szénmérlegre és a klímára. 

 A projekt koncepcionálisan az agrárágazat kiemelten klímafüggő területeit (szántóföldi növénytermesztés, legeltető állattartás, erdő- és vadgazdálkodás) együtt kezeli, megelőlegezve, hogy a feltételek változásával a gazdálkodó (és stratégiai tervező) számára a jövőben akár egymás alternatívái lehetnek. Az optimális földhasználat vizsgálata, összevetése ilyen megközelítésben nemcsak hazai vonatkozásban újszerű kezdeményezés.

 A klímaváltozás hatásainak alap- és alkalmazott szintű kutatása azért szükséges, mert a projekt a hatások előrevetítését regionális és lokális szintű adatok alapján kívánja megoldani. A lokális szintre vetített, minél konkrétabb adatszolgáltatást (mi várható az én környezetemben, birtokomon?) a felkészülésre, alkalmazkodásra szenzibilizálás lényeges eszközének tekintjük.

 A projekt az előrevetített klimatikus változások függvényében a változásokhoz való alkalmazkodás technológiai és egyéb lehetőségei mellett figyelmet szentel azoknak a kiemelt prioritást kapott kutatási kérdéseknek is, amelyeket az EU a „Horizon 2020” dokumentumban rögzített. Ezek a kérdések a Kárpát-medence egészének vonatkozásában is számottevőek és a meglévő együttműködések szélesítését segíthetik elő.

 A projekt valamennyi témája az előrevetített klímaváltozás idő- és térbeli hatáselemzését, az ágazatok fenntartható alkalmazkodását tűzi ki célul. A feladatok, ill. a vizsgálandó témák az alábbi részprojektekbe vannak szervezve:

 I.     Országos döntéstámogatási rendszer felépítése: A térinformatikai alapadatbázis (felszín, talaj, hidrológia stb.) kiépítése mellett ide tartozik a különböző regionális klímamodellek (modell ensemble) eredményeinek együttes elemzése és leskálázása a klímahatás vizsgálatokhoz szükséges felbontásra. Az ágazati részterületekre vonatkozó modellek, a gazdálkodási technológiák, megoldások fenntarthatósága és energiamérlege, a várható földhasználati változások és azok klimatikus visszahatásai, társadalmi kockázatai és vidékfejlesztési perspektívái beépítése a döntéstámogató rendszerbe. A javasolt Agrár-Klímacentrum feladatainak és megvalósításának körvonalazása.

 II.  Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata: A termőhelyi feltételváltozások hatása a fatermésre, a biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, az aszálystressz korlátozását segítő technológiák és lehetséges válaszlépések elemzése, a vadgazdálkodás és az erdőművelés fenntartható harmonizálásának vizsgálata. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.

 III. A természeti tőke és az ökológiai szolgáltatások fenntartása erdei ökoszisztémákban: A klimatikus változások hatása a talaj termékenységére és a CO2 kibocsátásra, a szénmegkötésre, a fafajok alkalmazkodóképességére (génkészletére), valamint a növény-, rovar- és gerinces fajok, valamint mikroszervezetek diverzitására, továbbá a hatáskorlátozás lehetőségeinek elemzése. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.

 IV. A mezőgazdasági produkció kilátásai és alkalmazkodó technológiák vizsgálata: A fontosabb szántóföldi termények és élelmiszer alapanyagok mennyiségi, minőségi kockázata, a talajtermékenység és biodiverzitás fenntartása, a klímaváltozáshoz és szélsőségekhez alkalmazkodó technológiák, a bioenergia termelés lehetőségei, a legelő- és apróvad gazdálkodás feltételeinek elemzése. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.

 Az egyes részprojekteken belül célterületeket, ezeken belül konkrét kutatási feladatokat határoztunk meg, a kutatások fókuszába helyezett agrárklíma kérdéskör különböző specifikus területeit vizsgálva.

 

 

A NAIK ERTI feladatai a projektben

 

I. részprojekt: Országos döntéstámogatási rendszer felépítése

 

Részprojekt vezető: Dr. Borovics Attila.

 

A részprojekt leírása

 A részprojekt megalapozza és megvalósítja az országos léptékű, klímaváltozás agráriumot érintő hatásait figyelembe vevő, Magyarország környezeti viszonyaira optimalizált döntéstámogató rendszert. A rendszer célja térinformatikai alapon elérhető, regionális és lokális információk szolgáltatása, a gazdálkodók számára szükséges döntések megalapozása érdekében. Környezeti és gazdálkodási feltételek jövőbeni alakulásáról ad időléptékes tájékoztatást 100 x 100 méteres pontosságú földrajzi felbontásban, ami a földtulajdonos/földhasználó számára lehetővé teszi az előrevetített hatások értelmezését konkrét egyedi helyszínekre. A rendszer megfelelő eszközzé válhat a kormányzati, szak- és területi igazgatási szervek számára is, hosszú távú agrár- és vidékfejlesztési stratégiák, támogatási döntések megalapozásához.

 Az országos léptékű döntéstámogatási rendszer kialakításának célja, hogy az információkat minél megbízhatóbbá és hozzáférhetőbbé tegye a különböző földhasználati ágazatok és szakterületek felé. Ezen elv érvényesítése érdekében integráljuk a földterületekhez kötődő, térbeliséggel, ökológiai és társadalmi jelentőséggel bíró adatforrásokat. Ennek célja környezet-tudományi és informatikai szempontból koherens adatállományok létrehozása és fenntartása, amelyek az agráriumban a stratégiai tervezés alapját képezik. Az adatintegráció elvének fontos hozadéka, hogy az egybevetés folyamata alatt, az integrálandó adatállományokban előforduló hibák, a különböző forrású adatállományok „ütköztetése” során kiugró ellentmondások alapján felderíthetők és javíthatók lesznek, amelyet kiegészít az önálló konzorciumi partnerként bevont agrár- és erdőgazdálkodók terepi adatgyűjtéssel és értékeléssel megvalósított validációja.

 

 

1.3. cél: Döntéstámogató rendszer kialakítása (Borovics Attila ERTI)

 1.3.1. feladat: Elérhető adatbázisok térinformatikai alapú integrációja (Illés Gábor ERTI)

 A cél egy több gazdálkodási ágazat igényeit integráltan kielégíteni képes, országos léptékű adatrendszer megtermetése, amely a földhasználattal kapcsolatba hozható környezeti paraméterekre vonatkozó adatforrások egyesítésével jön létre. A munka hozzájárul ahhoz, hogy a különböző adatbázisrendszerek egyesítésekor felmerülő problémák útját állják a hatékony alkalmazásnak. A feladat egy olyan tudományos alapon létrehozott környezeti adatrendszer felállítása, amelynek bázisán a kapcsolódó munkaterületek eredményei értékelhetők és értelmezhetők.

 

1.3.3. feladat: Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása (Borovics Attila ERTI)

 A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kiemelt fontosságú a nagy területen, extenzív gazdálkodást folytató ágazatok számára. A hosszú, több évtizednyi termesztési idő és az ökológiai adottságokhoz való igazodás kényszere ezeket az ágazatokat különösen sérülékennyé teszi a gyors és drasztikus környezeti változásokkal szemben. Jelen kutatásban az alkalmazkodás megvalósítását célozva az agráriumra orientált döntéstámogatási rendszer koncepcióját és tényleges megvalósítását tűzzük ki célként. A kutatási feladat szükségességét az indokolja, hogy jelenleg nincs olyan hazánk ökológiai viszonyaira kimunkált döntéstámogatási rendszer, amely az agrárágazatok közötti összhang és optimalizálás feladatait el tudná látni országos léptékben.

 

 II. részprojekt: Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata

 Részprojekt vezető: Prof. Dr. Náhlik András.

 

A részprojekt leírása

Korábbi kutatási eredmények és a gazdálkodásban felhalmozódott tapasztalatok szerint a klímaváltozás hatással van az erdei ökoszisztémák termőhelyi feltételeire és ezeken keresztül az erdők fatermőképességére, állékonyságára, hosszabb távon pedig azok fennmaradására. Az elmúlt évtizedek során mind a biotikus, mind az abiotikus káresemények erősödtek. A klímaváltozás miatt extrém környezeti feltételek közé került, sorozatos aszályokkal sújtott erdők egészségi állapota, stressz tűrő képessége gyengül, ami fiziológiai állapotváltozást okoz és végső soron a gombakárosítók térnyerését, a rovarkárosítók gradációját és gyors elterjedését segíti elő. A téli hőmérséklet enyhülése és a csapadék csökkenése a nagyvad szaporulatának fokozott túlélését, ezáltal populációinak nemkívánatos növekedését idézi elő, ami a vadkár események gyakoriságának és intenzitásának növekedését vonja maga után. A közvetlen és közvetett klímakárok hatékony elhárítása a környezetváltozás várható hatásainak minél pontosabb ismeretét teszi szükségessé, ehhez jelenleg hiányoznak a konkrét információk, előrejelző modellek.

 Az előrevetített klímaváltozás negatív hatásait csökkenteni lehet alkalmazkodóképes  szaporítóanyag kiválasztásával, adekvát erdőfelújítási és erdőművelési technológiák, üzemmódok kifejlesztésével. Ehhez szükség van a genetikailag meghatározott stressztűrés korlátainak meghatározására, az alkalmazott szaporítóanyag adaptációs potenciáljának tisztázására. Az erdészetben eddig alkalmazott technológiák alkalmassága a klímahatások korlátozására ugyancsak tesztelést igényel. Fejlesztés szükséges az eddig alkalmazott monitoring módszerekben is, mivel azok a klímakárok korai felismerését, a hatások időbeni korlátozását az eddigiekben nem tették lehetővé. Az erdei ökoszisztémákat élőhelyül használó nagyvad állomány ökológiai egyensúlyba hozásához ugyancsak hatékony populációdinamikai és objektív vadkár monitoring rendszer kiépítése szükséges. Ezeket a feladatokat kívánja megoldani a részprojekt.

 

2.1. cél: Klímaváltozás hatása az erdészeti produkcióra, károkra (Dr. Csóka György, ERTI)

2.1.2. feladat: Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése (Dr. Csóka György, ERTI)

 A klímatikus változások okozta új károk új ismereteket, illetve ezekre alapozott megelőző és megszüntető védekezési technológiákat igényelnek. Mindezekhez feltétlenül szükséges egy olyan erdővédelmi kockázatelemzés, ami behatárolja az egészségi állapotváltozás várható mértékét, a feltételezhetően fellépő potenciális károkozó fajok körét, lehetőség szerinti mértékkel és pontossággal meghatározza kártételük bekövetkeztének esélyeit. Erre az elemzésre a hazai és európai erdőkár adatbázisok, illetve az ERTI Erdővédelmi Osztálya által több mint 25 éve folytatott terepi felvételek biztosítják a lehetőséget. A kockázatelemzéseket a kiemelkedő jelentőséggel bíró fafajok vonatkozásában végezzük el.

 

 2.2.4. feladat: Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése (Juhász János, ERTI)

 Az eddig elsősorban fatermési célokat szolgáló monitoring rendszer adaptálása a klímaváltozást jobban követő rendszerré olyan helyszínek kiválasztását és olyan új eljárások fejlesztését teszi szükségessé, amelyek a várható szélsőségek hatását előrejelezni, illetve korán detektálni képesek.

 

Várható eredmények:

 ·  a szaporítóanyagok felhasználási rendjének új alapokra helyezése: a várható klímának legmegfelelőbb adottságú körzetek, populációk azonosítása, javaslat az új szabályokra

 ·  meghatározott szituációkra alkalmazható erdősáv-típustervek kidolgozása

 ·  javaslat a gyakorlatba rövid távon átültethető, az erdő- és vegetációtűz kockázatát csökkentő erdőművelési, erdővédelmi rendszerekre.

 ·  a javasolt erdő-felújító üzemmódok klímaérzékenységének értékelése, javaslatok tétele megfelelő technológiák bevezetésére

 ·  a klímaváltozás hatásait nyomonkövető monitoring rendszer kidolgozása és javaslat a bevezetésre

 

III. részprojekt: A természeti tőke és az ökológiai szolgáltatások fenntartása erdei ökoszisztémákban

 Részprojekt vezető: Prof. Dr. Lakatos Ferenc.

 

 A részprojekt leírása

 A természeti erőforrások helyzete és az ökoszisztémák „ingyenes” ökológiai szolgáltatásai az utóbbi évtizedben a nemzetközi figyelem középpontjába kerültek. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a környezeti feltételek romlása mellett a változó klíma is jelentős hatást gyakorol a természeti erőforrások fenntarthatóságára, illetve az ökológiai szolgáltatásokra. Így pl. a hazai erdőállományokban bekövetkező káresemények – legyenek azok abiotikus (pl. erdőtűz, széldöntés, hótörés, aszálykár), vagy biotikus (pl. rovarkárosítás, gombafertőzés) okokra visszavezethetők – mind erősség, mind tartam tekintetében jelentős növekedést mutattak az utóbbi évtizedekben. E hatások nemcsak a gazdálkodást befolyásolják jelentős mértékben, de az ökoszisztémák ökológiai szolgáltatásait is veszélyeztetik. Az EU „Horizon 2020” irányelve ezért kiemelt figyelmet szentel a nélkülözhetetlen szolgáltatások fenntartásának, és az Agrárklíma.2 projektben a döntéstámogató rendszer külön elemeként, részprogram szinten vesszük figyelembe.

A klíma által befolyásolt ökológiai szolgáltatások közül kiemelendő a vízháztartás (vízvisszatartó képesség, párolgás, erózióvédelem), a talaj termőképessége (humusz, ásványi anyag és tápanyagtartalom), illetve a talaj és a növényzet szénforgalomban, szénmegkötésben betöltött szerepe.

Az ökoszisztémák alkalmazkodó- és ellenállóképességi hátterét biztosító változatosság (biodiverzitás) strukturális, faji (növény, rovar, vagy mikroszervezet), és genetikai dimenziójának megőrzése is elsőrendű feladattá lépett elő. Ugyanakkor egyes fajcsoportok a klíma változásának leggyorsabb indikátorai (inváziós rovar- és növényfajok), bevándorlásuk nemkívánatos folyamatokat indíthat el. A döntéstámogató rendszer szempontjából tisztázásra szorul a diverzitás szerepének figyelembevétele a klímaváltozás feltételei között.

 A részprojekt célja fenti szolgáltatások szerepének beépítése a döntéstámogató rendszerbe, amihez megfelelően tisztázni kell az előrevetített klímaváltozás által okozott hatásokat.

 

 

3.1. cél: Abiotikus ökológiai szolgáltatások (Dr. Führer Ernő, ERTI)

Cél az ökológiai szolgáltatások és a klíma kapcsolatának mérési adatokon és modellszámításokon nyugvó meghatározása, kiemelt figyelemmel az erdőknek a területi vízháztartásban, az erdei talajok termőképességének fenntartásában és a szénforgalomban játszott szerepére.

 3.1.2. feladat: Klíma és az erdőművelési beavatkozások (elsősorban növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére (avar, humusz, ásványi talaj táp- és szervesanyag-tartalma (Dr. Führer Ernő, ERTI)

 Cél a klíma és az erdőművelése beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) szerepének tisztázása az erdei talaj termőképesség-változásában, ill. termőképesség-megőrzésében, avar-, humusz és talajkémiai vizsgálatok segítségével. A fafaj-megválasztásra és az erdőművelési beavatkozásokra vonatkozó fontosabb természetvédelmi, erdészetpolitikai döntések megalapozása az erdei talaj termékenységében várható változások alapján.

 

3.1.3. feladat: Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása (Dr. Somogyi Zoltán, ERTI)

 A kutatások során célunk az eddig Magyarországon alkalmazott szén-körforgalmi modell (CASMOFOR) továbbfejlesztése, a modell segítségével az erdőkre és a klímaváltozásra létrehozott országos adatbázisok, valamint klímaváltozási előrejelzések forgatókönyvei alapján erdő-szénkörforgalmi becslések készítése.

 

 Várható eredmények:

  • Nagy felbontású párolgástérképek alapján éghajlati-lefolyás modellek készítése a jellemző tájegységek kiválasztott vízgyűjtőin,
  • Különböző növényállományok (erdők, mezőgazdasági kultúrák) talajvízpárolgásának összehasonlítása, új számítási metodika fejlesztése.
  • Intercepció és avarintercepció hatásainak értékelése változó klimatikus körülmények között.
  • A fafaj-megválasztásra és az erdőművelési beavatkozásokra vonatkozó döntések megalapozása a talaj termékenységében várható változások alapján.
  • az erdőkre és a klímaváltozásra létrehozott országos adatbázisok, valamint klímaváltozási előrejelzések forgatókönyvei alapján erdő-szénkörforgalmi becslések készítése.

 

 3.2.1. feladat: Struktúrális, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák (Dr. Borovics Attila, ERTI)

 Az éghajlati (klimatikus) szelekció génkészletre gyakorolt hatásáról molekuláris genetikai módszerekkel nyerünk adatokat. Ezen adatok felhasználásával a klímaváltozási szcenáriókkal összefüggésben növényi diverzitástérképek készítését tervezzük, a diverzitás változás modellezése céljából. További eredmény az erdei rovarközösségek és mikroszervezetek, valamint invazív növényfajok klímaváltozásra adott reakciójának modellezése, javaslat in situ erdészeti génrezervátumok fenntartására és optimális kezelésére a klímaváltozás figyelembevételével, javaslatot egy erdészeti genetikai monitoring rendszer felállítására, és első eredményeinek közlése. A kutatások során számszerűsítjük, hogy a biodiverzitás elemei hogyan befolyásolják a populációk stabilitását és hatással vannak-e az erdőállományok önreprodukciós képességére.

 

 IV. részprojekt: A mezőgazdasági produkció kilátásai és alkalmazkodó technológiák vizsgálata

 Részprojekt vezető: Prof. Dr. Neményi Miklós akadémikus

 

A részprojekt leírása

 A feltételezett klímaváltozás alapvetően befolyásolja a mezőgazdaság és kiemelten a növénytermesztés feltételrendszerét, hatást gyakorolva ezzel a mezőgazdasági produktumok mennyiségére és minőségére. Az „Alkalmazkodó technológiák fejlesztése a növénytermesztésben és a környezetgazdálkodásban” cél keretében fejleszteni kívánjuk a mezőgazdasági rendszerek alkalmazkodóképességét, és védettebbé kívánjuk tenni őket a sokszor nehezen prognosztizálható környezeti hatásokkal szemben. A vizsgált rendszerben megjelennek a szántóföldi növénytermesztést, a gyepgazdálkodást és a gyepre alapozott állattartást, illetve a vadgazdálkodást reprezentáló ökológiai rendszerek és élőhelyek. Vizsgálatainkhoz modellként használjuk a Lajta-Hanság Rt. több mint 10.000 hektáros területét adatbázis építés, technológiai fejlesztés, valamint a kifejlesztett technológiák tesztelése tekintetében.

 A kutatás során kísérletsorozatok révén bizonyítjuk, hogy a szántóföldi növénytermesztés energiamérlege, az energia hozam és energia bevitel aránya, az energia ráta legalább 3-4 értéken tartható úgy, hogy a hajtóanyag a szántóföldön megtermelt növényolajokból származik, valamint a növényi eredetű melléktermékek biogázüzemben történő hasznosításával a N alapú műtrágyák lokális gyártási feltételei is megvalósulnak. A tématerület külön foglalkozik a nitrogén alapú műtrágyák hasznosulásával a talajban, valamint a talajból származó CO2 emisszió mérséklési lehetőségeivel. Mindezen vizsgálatokat a fás ültetvényekre is elvégezzük. Ezzel teljesen kiválthatók lesznek a jelenleg élelmiszer, ill. takarmány célra is felhasználható hajtóanyag alapanyagok (keményítő, növényi olaj).

 A fenntartható fejlődés alapelve a helyi erőforrások minél hatékonyabb hasznosítása, gazdasági előnyök realizálása a természeti környezet védelmének messzemenő figyelembevételével. A helyi természeti erőforrások hasznosítása keretében az alacsony, illetve szezonálisan változó vízhozamú, kis eséssel rendelkező vízfolyásokra telepíthető mikró és törpe turbinákkal működő kis teljesítményű vízerőmű technológia kifejlesztése is a részprojekt kutatások egyik feladata.

 A fentiekhez kapcsolódóan a mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek alkalmazási lehetőségeinek feltárásával is foglalkozunk: természetes alapanyagú, kis energia felhasználással készült szigetelő anyagok, és más funkciót betöltő építési anyagok fejlesztése keretében, amely a CO2 emisszió további korlátozását jelenti.

 

4.2.2. feladat: Ültetvényes technológiák, agroerdészet (Dr. Borovics Attila, ERTI)

 A növénytermesztés alternatív energiatermelési vertikumában, a biomassza, a lágy- és fásszárú energianövények, a bioetanol és biodízel alapanyagok előállításának technológiai, agro-ökológiai, növényélettani, valamint tápanyag- és vízforgalmi elemzése, és azok alapján döntéstámogatási rendszer tudományos megalapozása. A mező- és erdőgazdálkodásban a még újszerű energetikai alternatív termesztési és agroerdészeti rendszerek eddig hiányzó ökológiai alapjainak megalapozása.

 

 A NAIK-ERTI feladatainak összefoglaló táblázata

Részprojekt címe Feladat megnevezése Feladat leírás (max 200 karakter)
Országos döntéstámogatási rendszer felépítése 1.3.1. Adatbázisok térinformatikai alapú integrációja - Döntéstámogató rendszer kialakításához adatrendszer felépítése Adatrendszer kialakítása,  adatszolgáltatási protokollok és felületek koncepciójának kialakítása.
1.3.1. Adatbázisok térinformatikai alapú integrációja - Adatbázis kapcsolatok meghatározása Adatbáziskapcsolatok feltárása, kiépítése. Adatelemzések végrehajtása és adatintegrációs munkák elvégzése.
1.3.1. Adatbázisok térinformatikai alapú integrációja - Validálás, disszemináció Adatrendszer véglegesítése, eredmények validálása, adatszolgáltatási protokollok és felületek kialakítása, projekten belüli disszemináció.
Országos döntéstámogatási rendszer felépítése 1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Termőhelytérkép készítés mintaterületről A SEFAG talajminták laboratóriumi vizsgálata. Termőhelytérkép készítése a terepi leírás, fotó és labor eredmények alapján.
Fatérfogat becslési adatok elemzése, értékelése.
Évgyűrű elemzési eredmények értékelése.
Első kivitelű erdősítések terpi felvételeinek elmzése. értékelése
1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Termőhelytérkép készítés mintaterületről A SEFAG területén a klímaváltozás szempontjából
legérzékenyebben érintett 3 fafajon erdőegészségi állapot vizsgálat.
1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Ökonómiai modell meghatározás I. Az erdőgazdálkodás ökonómiai monitoringozásához szükséges komplex ökonómiai modellek adatkataszterének meghatározása, adatok gyűjtése.
1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Önkonómiai modell meghatározás II. Az erdőgazdálkodás ökonómiai monitoringozásra használható mutatók tesztelése, értékelése
1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Termőhelytérkép készítés mintaterületről - Adatintegrálás, monitoring mutatók  Az erdőgazdálkodás ökonómiai monitoring mutatóinak integrálása, tesztelése a döntés támogatási rendszerbe.
1.3.2. Erdészeti állapotmonitoring kidolgozása és validálása - Termőhelytérkép készítés mintaterületről - Adatintegrálás, validált adatok  A SEFAG Zrt. területén végzett validálási eredmények beépítése a döntést támogató információs rendszerbe 
Országos döntéstámogatási rendszer felépítése 1.3.3. Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása - Döntéstámogatási rendszer elvárások megfogalmazása Döntéstámogatási protokoll meghatározása. Klímacentrum rendszertervének előkészítése.
1.3.3. Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása - Klímacentrum rendszerterv elkészítése Döntéstámogatási protokoll végleges kidolgozása. Klímacentrum rendszertervének véglegesítése.
1.3.3. Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása - Agrárstratégiai koncepció kidolgozása Agrárstratégiai koncepció kidolgozása. Közönségtájékoztatás megszervezése.
1.3.3. Az agroklímatológiai tájékoztató centrum működésének módszertani megalapozása, koncepcionális kialakítása - Tudástranszfer Értékelés, tudományos jelentés készítés. Tudástranszfer és disszemináció.
Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata 2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Síkvidék Az erdészeti klímaosztályok területének lehatárolása síkvidéki területeken a legvalószínűbb klímaváltozási forgatókönyv szerint.
2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Hegyvidék Az erdészeti klímaosztályok területének lehatárolása domb- és hegyvidéki területeken a legvalószínűbb klímaváltozási forgatókönyv szerint.
2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Hidrológiai változások előrejelzése Az ország erdőterületén a klímától függő hidrológiai változások elemzése, előrejelzése (pl. időszakos,  változó, állandó vízhatás).
2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Fatermőképesség változásának előrejelzése síkvidéken A klímától, a hidrológiai viszonyoktól és a talajtól függő fatermőképesség megváltozásának előrejelzése síkvidéken, növedék és évgyűrű mérések adatainak beépítésével
2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Fatermőképesség változásának előrejelzése dombvidéken A klímától, a hidrológiai viszonyoktól és a talajtól függő fatermőképesség megváltozásának előrejelzése dombvidéken, növedék és évgyűrű mérések adatainak beépítésével
2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Fatermőképesség változásának előrejelzése hegyvidéken A klímától, a hidrológiai viszonyoktól és a talajtól függő fatermőképesség megváltozásának előrejelzése hegyvidéken, növedék és évgyűrű mérések adatainak beépítésével
2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Mintaterületi adatok értékelése, validálása A Sefag által mért intenzív vizsgálati terület adatainak értékelése, a fatermési és növedékadatok validálása 
2.1.1. Az előrejelzett termőhelyváltozás fatermésre gyakorolt hatása (fafaj, állománystruktúra, kor szerint) - Összefoglaló értékelés, vizsgálati eredmények szintetizálása Összefoglaló értékelés (javaslat a termőhely-tipológiai rendszer korszerűsítésére, a fafaj-megválasztás alapjainak pontosítása)
Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata 2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Mintavételezési módszerek meghatározása Feladatok meghatározása, felosztása, adatgyűjtés és mitnavételezési eljárások definiálása az egyes állományokra vonatkozóan
2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Adatfelvételezés bükkösökben Adatrendezés, terepi felvételek bükkösökben
2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Adatfelvételezés fenyvesekben Adatkezelés, terepi felvételek fenyvesekben
2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Adatfelvételezés nyárasokban Terepi felvételek nyárasokban, adatelemzés
2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Egyészségügyi monitoring vizsgálatok Egészségügyi monitoring adatok elemzése, értékelése
2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Erdei káradatok elemzése Erdei káradatok elemzése, értékelése
2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Féánycsapda vizsgálatok értékelése Fénycsapda adatok elemzése, értékelése
2.1.2. Biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, előrevetítése - Eredmények szintetizálása, stratégia alkotás Eredmények összefoglalása, megjelenítése, szintetizálás a többi részprojekt eredményekkel, stratégia alkotás
Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata 2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Adatgyűjtés  1. A kutatás hazai és nemzetközi közös tenyészkerti kísérleteket alkalmaz a klíma hatások szimulálására és elemzésére.  A kisérletek retrospektív adat-gyüjtése
2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Származási kísérletek I.  2. Származási kísérletek felvételezése terepen, fenológiai vizsgálata, reakciónorma modellezés. Mintafafajok: bükk, tölgy, erdei és lucfenyő 
2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Nemzetközi adatbázis építés  3. Adatértékelés, nemzetközi adatbázisépítés, adatcsere, európai szintű adatértékelés. Mintafafajok: bükk, tölgy, erdei és lucfenyő 
2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Terepi kontroll területek kiválasztása  4. Terepi kontroll területek kiválasztása. A közös tenyészkerti kísérletek validálása érdekében, a reakciónormák pontosításához megfelelő hatértermőhelyi állományok felkutatása szükséges.
2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Kontrollterületek felvételezése  5. Kontrollterületek felvételezése, elsősorban egészségi állapot és mortalitási szimptómák megjelenése szempontjából. Retrospektív egészségi állapotadatok gyűjtése
2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Származási kísérletek II.  6. A származási  kísérletek ismételt terepi felvétele. Az idősorok kiegészitése révén a reakciónormák előrevetítése pontositható lesz. Válaszregresszió modellezés.
2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban -  Nemzetközi együttműködés 7. Nemzetközi adatbeszerzés és együttes értékelés. Az együttműködő európai kutatóhelyek hasznosítható adatai alapján a szaporítóanyagok nemzetközi forgalmazására vonatkozó rendelkezések megalapozása.
2.2.1. Alkalmazkodás a szaporítóanyag-gazdálkodásban - Javaslatok és stratégia kidolgozása  8. Jelentés készítés és javaslatok kidolgozása a mintafafajokra (bükk, tölgy, erdei és lucfenyő ) ill. ezek adatai alapján további fajokra vonatkozó irányelvek megfogalmazása.
Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata 2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Mintaterületek kijelölése, eszközbeszerzés Mintaterület kijelölése, meteorológiai állomások, szenzorok beszerzése
2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Meteorológiai mérő hálózat kialakítása Meteorológiai mérő hálózat kiépítése
2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Adatgyűjtés, ellenőrzés Meteorológiai adartgyűjtés. Mérések tesztelése, ellenőrzése
2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Meteorológiai adatgyűjtő hálózat működtetése I. Mérőrendszer üzemszerű működtetése
2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Meteorológiai adatgyűjtő hálózat működtetése II., rendszer korrigálása Az első kétéves tapasztalatok összegzése, javaslat esetleges módosításra, sarokpont.
2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Eredmények validálása Az interpolált meteorológiai adatokkal való validálás
2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Rendszer eredméynekre alapozott javaslattétel Javaslatok kidolgozása a módosított adatképzésre. input az országos döntéshozatali rendszerhez.
2.2.4. Erdészeti klímamonitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése - Eredméynek értékelése, stratégia alkotás Értékelés, zárójelentés. Eredmények szintetizálása, stratégia kidolgozása
A természeti erőforrások, ökoszisztémák ökológiai szolgáltatásai fenntartásának kilátásai  3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Mintaterületek kijelölése, előkészítése Az erdészeti adattárból a vizsgálandó fontosabb állományalkotó fafajok erdőrészleteinek kigyűjtése, azok helyszíni kijelölése, a terepi mérések előkészítése. 
3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta-vételezés I. ütem Avar-, humusz és talajminták első begyűjtése
3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta vizsgálatok I. Az első alkalommal begyűjtött avar- és humuszminták kémiai vizsgálatra való előkészítése, erdészeti alapvizsgálatok elvégzése, a C,N,P,Ca,K,Mg,Fe,Mn tartalom meghatározása
3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta vizsgálatok II. Az első alkalommal begyűjtött ásványi talajminták kémiai vizsgálatra való előkészítése, erdészeti alapvizsgálatok elvégzése, a C,N,P,Ca,K,Mg,Fe,Mn tartalom meghatározása
3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta-vételezés II. ütem Avar-, humusz és talajminták második begyűjtése, az első alkalommal begyűjtött minták kémiai vizsgálatainak befejezése.
3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta vizsgálatok III. A második alkalommal begyűjtött avar- és humuszminták kémiai vizsgálatra való előkészítése, erdészeti alapvizsgálatok elvégzése, a C,N,P,Ca,K,Mg,Fe,Mn tartalom meghatározása
3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Talajminta vizsgálatok IV. A második alkalommal begyűjtött ásványi talajminták kémiai vizsgálatra való előkészítése, erdészeti alapvizsgálatok elvégzése, a C,N,P,Ca,K,Mg,Fe,Mn tartalom meghatározása
3.1.2. Klíma és az erdőművelési beavatkozások (növedékfokozó gyérítések) hatása az erdőtalaj termékenységére - Javaslatok kidolgozása, eredméynek szintetizálása A második alkalommal begyűjtött minták kémiai vizsgálatainak befejezése.
A mérési adatok fafajoktól, klímától és területi elterjedéstő függő kiértékelése.
Az erdei talaj termőképességében a klíma és a növedékfokozó gyérítések miatt bekövetkező változás irányának és mértékének megállapítása.
Javaslat az eredmények hasznosítására.
A természeti erőforrások, ökoszisztémák ökológiai szolgáltatásai fenntartásának kilátásai  3.1.3. Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása Modellfejlesztés CASMOFOR modell fejlesztése, adatbázis terv készítése
3.1.3. Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása - Adatbázis kialakítása  Erdőállomány- és fakitermelési adatbázis kialakítása, növekedési modell levezetése
3.1.3. Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása - Szcenáriók meghatározása  Klímaváltozási, fakitermelési és erdőtelepítési szcenáriók kidolgozása
3.1.3. Klímaváltozás hatására változó szénforgalom előrevetítése, az erdők CO2 lekötő képességének alakulása - Modellezés  Szénkörforgalmi modellezés végrehajtása, projekciók levezetés
A természeti erőforrások, ökoszisztémák ökológiai szolgáltatásai fenntartásának kilátásai  3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Újulat egészségi állapot vizsgálata lélekben Újulat egészségi állapota lékekben. Lék tengelyére fektetett transzekt mentén vizsgáljuk pl. az alábbi változókat: rovarrágás mértéke a leveleken, levélaknázók és gubacsokozók gyakorisága, hajtáson élő rovarok (pajzstetvek, levéltetvek) gyakorisága, levélgombák gyakorisága, általános egészségi állapot.
3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Újulat egészségi állapot vizsgálata lélekben - Egészsgéi állapot elemzése Egészségi állapot elemzése elegyes és elegyetlen állományok összehasonlításával. Különböző mértékben elegyes és elegyetlen foltokra „helyezett” mintakörökben vizsgáljuk a tavaszi (május/június) lombvesztés mértékét, illetve az egészségi állapotot.
3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Egészségi állapot minősítése Egészségi állapot minősítése holtfa/odvas fa környezetében. Cserjeszint (illetve hiánya) hatása az állomány egészségi állapotára
3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Állomány szintezettség hatásának vizsgálata Az állomány szintezettség hatása a fák egészségi állapotára. A záródás hatása kocsánytalan tölgyek és bükkök egészségi állapotára és az eltérő rügyfakadási idő hatása egyes rovarfajok (illetve rovarcsoportok) denzitására
3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Égahjlati szelekció hatásának vizsgálata Elemezzük az éghajlati szelekció génkészletre gyakorolt hatásait. A kapott adatok birtokában javaslatot teszünk alkalmazkodást segítő erdművelési beavatkozások gyakorlati bevezetésére.
3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Diverzitás elemek hatásvizsgálata Számszerűsítjük, hogy egyes diverzitás elemek (fajgazdagság, fajon belüli változatosság, szerkezeti változatosság, stb.) kimutatható hatással vannak-e az erdők egészségi állapotára
3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Optimális kezezlések meghatározása In situ erdészeti génrezervátumok adaptáció szempontjából optimális kezelésének kidolgozása
3.2.1. Struktúra, faji és genetikai diverzitás és az ökoszisztémák stabilitása - Erdészeti genetikai monitoring rendszerhez stratégia kidolgozása, javaslattétel Javaslatottétel és mintaterületek kiválasztása az erdészeti genetikai monitoring rendszer felállítása érdekében
A mezőgazdasági produkció kilátásai és alkalmazkodó technológiák vizsgálata 4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Ültetvényes és agroerdészeti rendszerek értékelése Ültetvényes és agroerdészeti rendszerek klímaváltozás várható hatásainak figyelembevételével történő átfogó értékelése.
4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - szárazságtűrő fajták tesztelése A szárazságtűrő fajták tesztelése ültetvényes és agroerdészeti rendszerekben történő hasznosításuk szempontjából.
4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Kísérleti elemzés A kedvezőtlen körülményekhez igazodó, szárazodó feltételek között is alkalmazható ültetvény és agroerdészeti rendszerek kísérleti alapú elemzése.
4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Vizsgálati eredméynek feldolgozása, értékelése A változásokhoz igazodó alternatív ültetvény és agroerdészeti rendszerek kísérleti eredményeinek értékelése.
4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Határtermőhelyek vizsgálata Az erdők hosszútávú létét nem biztosító határtermőhelyek jelenlegi elhelyezkedésének vizsgálata, határtermőhely értékelése, ökológiai és ökonómiai szempontból.
4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Határtermőhelyek jövőbeli elosztlásának vizsgálata Az erdők hosszútávú létét nem biztosító határtermőhelyek jövőbeli eloszlásának vizsgálata.
4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Alternatív ültetvényes hasznosítás vizsgálatok Javaslat kidolgozása az erdők számára határtermőhelynek minősíthető területek alternatív ültetvényes hasznosítására
4.2.2. Ültetvényes technológiák, agroerdészet - Agroerdészeti hasznosítás vizsgálatok Javaslat kidolgozása az erdők számára határtermőhelynek minősített területek agroerdészeti hasznosítására.